Pajzsmirigy műtétek

Pajzsmirigy műtétek

egyoldali pajzsmirigy lebeny eltávolítása

teljes pajzsmirigy eltávolítás

Mellékpajzsmirigy eltávolítása

Pajzsmirigy műtétek:

A pajzsmirigy a nyakon elhelyezkedő páros szerv. Magyarországon a pajzsmirigy betegség nagyon gyakori.

Legtöbbször csak szerkezeti elváltozásokat jelent – ciszták-göbök megjelenése, de sok esetben működési, ú.n. funkciózavarok is fennállnak – túlműködés, alulműködés  - illetve sok esetben pajzsmirigy gyulladás – legtöbbször autoimmun eredetű gyulladás alakul ki.

A pajzsmirigy daganatos elváltozásai esetén műtétet kell végezni. 

Kezelés:

a hormoneltérést nem okozó degeneratív elváltozások szoros utánkövetést (labor és ultrahang ellenőrzést) igényelnek.

Ha ennek során jelentős előrehaladás, állapotromlás észlelhető, műtét javasolt.  

Műtéti indikáció:

Pajzsmirigy betegségnél az alábbi esetekben kell műtétet végezni: 


- Szerkezeti eltérések: 

- súlyos fokú szerkezeti degeneráció – a pajzsmirigy jelentős részének cisztás- göbös elfajulása

Kompressziós – nyomási tünetek:

a növekvő pajzsmirigy lebenyek vagy egy növekvő pajzsmirigy ciszta vagy göb – a légcső vagy a nyelőcső – esetenként mindkettő – nyomása által nyelési és légzési nehézséget okozhatnak.

Kezdetben ezek enyhék, de a később a falat elakadása, terheléskor vagy már nyugalomban is jelentkező fulladás egyre rontja a páciens komfortját és indokolttá teszi a műtétet.

Önálló göbök , ciszták :

amennyiben a pajzsmirigy valamelyik lebenyében egy jól körülhatárolt ciszta vagy göb növekszik, esztétikai vagy nyomási tüneteket okozva annak önálló eltávolítása megfontolandó.  


Hormonális eltérések: 

-  alulműködés és túlműködés – jellemzően gyógyszeresen kezelhető állapotok.

Kezelés mellett ingadozó hormonszintek, vegetatív panaszok, gyógyszerintolerancia, növekvő vagy fokozódó szerkezeti eltérések esetén endokrinológus javaslatára történik a műtét.

Autoimmun gyulladás

– leggyakrabban hormonális eltéréssel és szerkezeti eltéréssel is jár, a folyamat a pajzsmirigy szerkezeti degenerációját okozza - ezáltal a működő pajzsmirigyszövet mennyisége és minősége változik, végül a pajzsmirigy lebenyk eltávoltása lesz szükséges. 

Daganatok: 
 
-  pajzsmirigy rosszindulatú daganatainak esetében – egyetlen kivétellel ( anaplasztikus pajzsmirigy daganat) mielőbbi műtét és szükség szerint utókezelés szükséges.

Műtét előtti kivizsgálás:

pajzsmirigy műtétet csak megfelelő indikáció esetén, kivizsgált és előkésztett állapotban szabad végezni.

A kivizsgálás során endokrinológiai szakvélemény, nyaki ultrahang, scintigraphia, laborvizsgálatok, mellkas röntgen, trachea légsáv felvétel és fül-orr gégészeti vizsgálatokat kell elvégezni.

A műtétet csak a pajzsmirigy hormonok egyensúlyi állapotában lehet elvégezni, mivel a hormonális eltérések a műtét illetve az altatás kockázatát vállalhatatlanul megemelik,  ezért ha a kivizsgálás során hormonális eltérések tapasztalhatóak, úgy a műtétet hormonszint beállítás előzi meg az endokrinológus segítségével.

Műtéti típusok:

betegségtől függően az alábbi műtét típusok elfogadottak:

    - egy oldali lebeny eltávoltás (lobectomia)
    - teljes pajzsmirigy eltávoltás (thyreoidectomia)
    - önálló ciszta vagy göb eltávoltás (enucleatio) 
    
Az évtizedekkel korábban szokásos, és néhány intézetben még – teljesen korszerűtlenül és hibásan – honos csonkolásos műtétek – úgynevezett subtotalis resectiok ma már nem választandó műtéti típusok.

Ennek oka, hogy bent hagyott csonka lebenyek idővel jelentősen megnőnek, a kiújulási arány jelentős, ugyanakkor a hormonális beállítást nehezítik.

Sok esetben az ilyen műtétek után a betegek nem kapnak külső hormonpótlást mert lehetetlen az adagolás beállítása.

5-15 év múlva a kiújult és jelentősen megnőtt csonkolt lebenyek ismét műtétre szorulnak, viszont az első műtét utáni hegesedés miatt a további műtétek során fellépő szövődmények kockázata akár tízszeresére is nőhet.